310 levél
|
-KAMOTS!!!!! NEEEEEEEEEEEEE!!!
A lány eszeveszett sebességgel futott az alfához. A vért nyalogatta bundájáról, nyüszítgetett, és bökdöste orrával a hímet. Szeméből könnyféleségek hullottak. Lefeküdt mellé, majd szorosan hozzábújt. Kis idő múlva némán felállt és az alfát egy sziklára húzta.
//bocsi csak kidobott az msn, de amint tudok visszajövök! // | 
5583 levél
|
//Ok, elolvastam. Akkor most elölről? Vagy tőlem folytatva?// |
| Előző: Siria 2006.03.13 16:50 |
8928 levél
|
//Sorrend...haliza, annika, Alaisa, én? És várjunk még mindenki elolvassa// |
5583 levél
|
Minna riadságában farkashoz nem illő, furcsa, éles hangot hallatott. Lélekszakadva rohant szétrúgva a havat, még azzal sem törődött, hogy közvetlenül egy medve mellett száguldott el, és még jobban felédühítette azt a szemébe szórt hóval. Mikor meglátta fia ernyedt testét, és a vérrekl átitatott havat, azonnal lelasított. Szíve kiszáradt torkában dobogott, és hangosan nyűszítve nyaldosta Timo homlokáról a vért. |
310 levél
|
Alasia felugrott egy medvére. Csüngött rajta egy darabig, harapdálta, karmolászta. Mikor úgy találta hogy a medve hanyatt akar esni, elugrott. De a medve csak azért esett el, szándékosan, mert le akarta hemperegni magáról a farkasokat. Sokan megsebesültek. Megint visszafutott, és a fekvő medvét támadta. A lábát, hogy ne kelhessen fel. Karmolászta meg minden, de kicsit sem volt elég, a medve felállt, sántított az egyik lábára. Megint elcsapta Alasiát, de az vissza felpattant, mintha rugóból lenne.^^ Újra támadásba lendült. |
8928 levél
|
Kamots megkönnyebbülten látta ahogy a második medve is a földre puffan. Már csak egy volt...a legnagyobb. A hímek azzal harcoltak. Hatalmas volt, fekete bundával és fépl szemmel.
Szinte alig hatott rá a harapoás újra és újra lecsapott. Kamots vicsorogva közeledett felé.
A medve hátrált és az alfa addig ugrált előtte míg a grizly a tó elé került. Kamots megfeszítette izmait és ugrott. Mancsai a medve izmos mellkasára csapódott az felbőgött és mancsával hadonászott. De már elvesztette egyensúlyát és hátra esett. Kamotsot magával rántva.
A víz szét nyílt és szökőárként vetült a partra ahogy a küzdők a tóba zuhantak. Majd csak víz hullámzása látszott. Buborékok és vér tört a felszínre. Majd egyszeriben minden abba maradt.
A tó mozdulatlanul és feketén meredt a barlang mélyén. Csend ült a falakra még a falka is elhallgatott és a vizet kémlelte az alfát kutatva.
S egyszer megint feltört a víz és Kamots kifulladva vontotta ki magát a partra. Barna szemével még szét nézett majd eldőlt a köveken. |
5583 levél
|
Arion szintén ádáz harcot folytatott az egyik medvével, míg Minna a kölyköket terelgette biztonságos helyre. Azonban azok makacsul ellenkeztek, ők is részt akartak vállalni a harcban. Minna kétségbeesett morgással, és gyengéd harapásokkal próbálta őket jobb belátásra bírni, de nem hatottak. Timo megelégelte a dolgot, és ügyesen kicselezve anyját, egyenesen rohant apjához segíteni. Látva testvérük bátorságát, Timba és Aphra is futásnak eredt. Minna belátta, hogy nemm tehet semmit a vakmerő ifjoncok akarata ellen, ezért egy darabig csalódott-aggódó tekintettel követte őket. Mind a négyen fáradhatatlanul bele-belekaptak a mérges grizzly bundájába. Szegény medve üvöltött fájdalmában, és fellendülő mancsa hirtelen hajszálpontosan megcsapta Timo fejét. A fiatal hím tágranyitott, rémült szemekkel hullott a porhanyós hóba, homlokából patakzott a vér... |
310 levél
|
-Várj Kamots!
A farkaslány kecsesen oda futott az alfához. Megnyalta ő is az előtte álló Kamots orrát. Másnéven farkaspuszit adott neki^.^ Hozzábújt, majd útjára engedte a hímet. Megint visszasietett az oldalához, a hátsó oldalhoz.
-Figyeljetek farkastársak! Most segítségre van szükség! Két medve ostromolja a többieket, segítenünk kell nekik, ez KÖTELESSÉGÜNK! A farkasoknál az összetartás egyfajta hagyomány! Utánam, bátor farkasok!!!
Kisebb farkasfalkával ért vissza Kamotsékhoz. Kamotshoz futott.
-Kamots, itt egy ki erősítés. Ők vérbeli farkasharcosok. Segíthetnek nekünk!
Most a seregéhez fordult.
-Sereg! Támadjátok a medvéket ahogy tudjátok, HÁTULRÓL! Úgy nem tudnak védekezni! Ugorjatok fel rájuk, és úgy támadjátok őket!
A farkasok követték az utasítást. Sokan bekerítették őket, mások felmásztak a hátukra, úgy támadták őket. Néhányakat levetettek a medvék, de azok derekasan visszaálltak. |
8928 levél
|
Kamots lassan byitotta fel szemét. Meleget érzett oldalán, majd felemelve fejét látta a fehér Alaisát. Elmosolyodott és feltápászkodott. Oldalán nyílt véres seb volt, nagyon sajgott de nem akart tétlenül feküdni.
Belenézett a farkas kék szemeibe, és csak ennyit mondott:
-Köszönöm-majd megnyalta Alaisa orrát, amin még maga is meglepődött. Zavarában körülnézett.
A három medvéből kettő még mindig derekasan küzdött, bár a falhoz voltak szorítva. Társuk üveges szemmel nézte a barlang plafonját...
Kamots elkomorult és belevetette magát ismét a harcba. |
310 levél
|
-Kamots. Ébren vagy?
Alasia megböködte Kamots oldalát. Alasia ott szobrozott mellette egész nap. Arra várva, hogy felkel. Tudta hogy él még, mert lélegzett. Biztos alszik, gondolta. |
310 levél
|
-Oké. Akkor én megyek is.
Szélsebesen vágtázott a medvékig. Éles óriási agyaraival a medve torkának ugrott. Cincálta egy darabig. Aztán engedte, mert tudta hogy a túlerő miatt úgyis ők győznek. Szépen lassan megint Kamots felé sétált.
-Jól vagy Kamots? Szólalj meg...
Most lefeküdt a sérült alfa mellé, fejét a mancsaira hajtotta, úgy őrizgette Kamotsot.
//Ok!// |
4629 levél
|
// sajna,a tesómat itthon hagytuk nyaralásra,és egy életre tönkrevágta at msn-tde szerintem meglesz majd szerelve,de már nyár óta azzal kínlódunk//
Korsa nagynehezen talpra állt.Imbolygott,de a világért nem esett volna össze.Egyszerűen nem hagyta.
-Jól vagyok,köszi..csak egy kis karcolás |
| Előző: Alasia 2006.03.13 09:41 |
310 levél
|
//ok, de tényleg bocsi. Amúgy msn-ed van? Ezt akkor inkább a beszélgetésben vitassuk meg ok?//
-Korsa jól vagy? Nem kell segítség? Vagy boldogulsz egyedül is?
Alasia kérdőn nézett Korsára. Aranyosan ide oda billegette a szép kis fejét. Megpróbált mosolyogni, de a helyzet fontossága miatt nem nagyon sikerült neki. Majd mégegyszer hátraszól Jeremínek: -Jeremí kérlek irányítsd a falkát míg mi intézkedünk!
Sugárzó kék szemeit ismét a földön fekvő farkasra szegezte.
-Boldogulsz egyedül, vagy kérjek neked segítséget? |
4629 levél
|
//oké,semmi bajcsak most olvastam vissza,amikor írtad hogy szeretet alfáskodni//
Korsa elterült a földön.Ő már nem tudott harcolni,megpróbált elgurulni az útból.Látta az intézkedést,remélte hogy beválik a terv.Hirtelen nagyon tenni akart valamit.Megpróbált lábra állni.Sikerült neki,de rögtön el is dőlt. |
| Előző: Alasia 2006.03.13 09:29 |
310 levél
|
//bocsi^^" Nem jutott más eszembe...Sajnálom. Tényleg! //
Kamotsot elhúzta a csata színhelyéről egy viszonylag biztonságos kis helyre. Szólt Orionnak: Orion, kérlek vigyázz rá! Lécci!
Visszafutott a medvékhez. Jeremy felé indult.
-Jeremy, szerintem a falkát elkéne vezetni innen, nem kéne hogy még több sérült farkas legyen. A medvéket meg el kell innen terelni. Nem tudom mit, de valamit csinálnunk kell! Méghozzá rövidesen! Segíts kérlek!
|
4629 levél
|
//enyje,Alasia,a farkasok nem vérszomjas,szívtelen érzéketlen állatok,akiket csak a kaja hajt a társuk megmentésére.
És ne parancsolgass így,nem a hadseregben vagyunk.//
Korsa,senki sem tudta miért de most mintha álmából ébredt volna föl,mindenkinél hevesebben kezdte harapni a medvét.Esztelenül rontott neki,de kapóra jött,mert a medve annyira meglepődött hogy csak vagy 50 harapás után eszmélt föl.Nyakából már folyt a vér,de Korsa se volt semmi.Most hogy a medve megmozdult,megértette mit tett.
-Ó-ó |
| Előző: Alasia 2006.03.13 08:32 |
310 levél
|
-SEGÍTSETEK MÁR NEKI!!!! Meg öljétek meg a medvét!
Ezeket a szavakat Alasia teljes dühében kiáltotta. Majd cselhez folyamodott.
-Aki először öli meg, annak t9bb kaja jut, és többet pihenhet!
Erre már jött néhány falkatag, hogy segítsék az "akciót".^.^"
-Még kell erősítés!!!
Még mindig veszettül ordibált. Mintha átvette volna a falka vezetését, úgy cselekedett Kamots helyében. Csinálta azt amit ilyenkor az alfa tenne. Persze Kamots lesérült és most nem volt alfa^.^" |
4629 levél
|
Aleu közben gyorsan megölelte,majd a ttestvérei közé vitte Oriont.Az egész falka tágra nyílt szemmel,ledermedve(//lederMEDVE-hehee,ez jó...//)állt.Mit mondott Alasia? |
310 levél
|
Fel-fel nyitogatta a sebzett nőstény a szemeit. Meglátta mikor Kamotsot a medve veregette, egyszóval mindent. Megint lábra próbált állni. Szerette volna a medvéken kitölteni egész élete kegyetlen büntetését. A bosszú adott neki erőt (meg hogy Kamotsot továbbra is püfölte a medve^^) Nekifutott és karmait a Kamotsot püfölő medve szívébe szúrta. A medve felbőgött. Alasia tovább marcangolta. Miután tudta hogy már nem kel fel, megnyalogatta Kamots pofáját és bundáját, és a többi medvére állt. Azokkal némileg több gond volt. Oké. Kettő megvan. Még egy harmadik. De Alasia fontosabbnak látta Kamots épségét mint egy behemót medvét. Odafutott mellé, és az orrával megböködte Kamots orrát.( ami az állatoknál általában puszit jelent^^)
-Kamots...Kelj fel! Nem bírnám ki ha meghalnál az én hibámból!
Ugyanis a lány azt hitte ez az ő felelőssége, ezért neki kellett volna bűnhődnie.
-Nem bírnám ki....Kelj fel!...Szeretlek!...
A farkaslány szemeiből "könnyek" hullottak ki Kamots mellé a földre. |
8928 levél
|
-Alaisa-suttogta rémülten.
Fejét felkapta és a pillanatok alatt lezajló események felé nézett. A következő pillanatban egy fehér villanás...a lány farkas a földön feküdt.
Iszonyú gyorsasággal lobbant fel a tudata, talpra szökkent, fehér atyarait kivillantva futott a támadók felé. Egy ugrással a medvék előtt termett, testével védve a nőstény farkast. Az egyik medve felbőgött és megsuhintotta mancsát. Kamots ugrptt. Mellső mancsai a grizli mellkasát érték, aki a meglepettségtől elesett és a földre zuhant. Az alfa tépte harapta ahol tudta, de az sem hagyta magát. Karmaival a farkas oldalát karmolta, az pedig mancsába harapott. A földre véres szürke és barna szőrök hulltak.
A többi támadó sem tűrt szó nélkül társuk letámadásán felgerjedve a többi farkas közé vetették magukat.
Kamots még mindig a medvén állt, az háton feküdt a földön és bőgve püfölte sebes mancsával a farkast. |
310 levél
|
Felkapta a fejét. Iszonyatos gyorsasággal gondolta el, voníthatna, vagy nem. Végül vonított, mert már bent jártak a biztonságban, nem kellett félni.
-Vaúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú!!!!!!!!!!!!!!!
Minden visszhangzott. A farkas lány lerohant a lentiekhez. Úgy visszhangzott minden az ordításaitól.
-Vigyázzatok!!! Ne menjetek oda!!!
Két kis kóborló kölyök után igyekezett. Rohant ahogyan a lába bírta. A medvék már kibíjt a helyéről, ugyanis ez volt a baj. Három hatalmas grizzlymedve cammogott ki a nyílásból egyenesen a gyanútlan kölykök felé.
-SEGÍTSEN VALAKI! SEGÍTSETEK! ERŐSÍTÉS KELL!!!-kiáltott hátra a lány a farkasoknak. Még gyorsabbra vette a tempót. Az egyik medve pont elkapta volna a kölköt, de Alasia ráugrott a kezére, és elkezdte marcangolni, tépni. A medve kínos, fájdalmas ordításokat hallatott. Már a kicsik is tudták, mi az. Gyorsan hátrafordul, és futást intett a kölyköknek. Mikor visszanézett a dühös medve karmos mancsait kapta üdvözlésül. Messze elrepült. Égett a fájdalomtól a pofája. Három véres sebhely az arcán. Megpróbált felállni, sikertelenül. A fájdalom legyőzte. |
8928 levél
|
Falkapta fejét a hangra és gyorsan a npstény irányába fordult. Alig ismerte még a hangját de már is megkedvelte ahogy Alaisát is.
-Hm...-nézett szét gondolkodva-Én még nem jártam erre csak meséltek a hegyen átvezető alagúton. Anyu mesélt ő is átakart jutni a túloldalra...sose sikerült neki.
Megrázta fejét, érezte hogy elkalandozik. A tó felé nézett. A víz fekete volt, jócskán bent jártak a hegygyomrában, homály volt. Az egyetlen fényforrás a csapatnyi szentjános bogár volt.
Ismét a fehér farkasra nézett.
-Köszönöm hogy szóltál, nem tudtam a medvékről-mosolygott rá, de addigra Alaisa már máshol volt.
Oda ment a tó partjához és mancsaira hajtotta fejét. Belenézett a víztükörbe, de a fényhiány miatt csak az elmosódott körvonalát látta. Nagyot sóhajtott, és becsukta szemeit. |
310 levél
|
-Kamots!
A fehér nőstény az alfa felé futott.
-Ismerem ezt a helyet. Egy medvetanya van a közelben, ilyenkor téliálmot alszanak. Csendesen kell körbejárni, nehogy felébredjenek. Már volt hozzájuk ,szerencsém'...Túl hangos voltam. Egy-két éves kölyök. Amikor az odvuk bejáratához közel játszottam egy nyúllal, (a prédámmal) akkor meghallották és megtámadtak. Hajszálon mullott. Éppenhogy sikerült elfutnom. Most vissza kell mennem őrködni a hátsó részre...Ja, és mégvalami...Kérlek vigyázz magadra!
Azzal kecsesen vissza futott a hátsó sorhoz. A kölyköket előre tologatta, mondta nekik hogy inkább játszanak, meg minden. Lefeküdt az egyik magas sziklára, és figyelte a falka hátsó részét, mert jól lehetett látni. Látta ahogy a gyerekek odabújnak az anyukájukhoz, játszanak, egymással. Azt tették amire neki sosem volt alkalma, mégcsak lehetősége sem. Búsan lehajtotta a fejét két hófehér lábára. Halk nyüszítést hallatott. |
8928 levél
|
Kamots előreügetett, és megköszönte hogy vezették helyette a falkát. A szilánkok most már elfogytak, az út többnyire sima volt eltekintve a buckáltól és a lejtőktől.
Az alfa többször is úgy érezte muszáj hátrafordulnia a hófehér farkashoz. Megrázta fejét...nem szabad rá gondolnia, lehet hogy már van valakije.
Félfüllel hallatta a beszélgetést, majd fejét lehajtva szótlanul baktatott a falka elején.
A járat hirtelen kiszélsedett, hogy egy barlangi tavacskának adjon helyet. Kamots megállt a partján és szembe fordult a falkával.
-Most az út felénél járunk, itt megpihenünk. A tó vize tiszta, lehet belőle inni, vagy fürödni benne. |
310 levél
|
-Tetszik ez a falka! Mindenki eddig kedves velem! Legalábbis akiket ismerek eddig...Össz-vissz 3 farkas
Megint elmosolyodott, és baktatott tovább. Néha szilánkok szúrták meg a kezét, és párszor feljajdult miatta. Kicsi sebekből buggyant ki a vér. De bírta. |
310 levél
|
Megint elmosolyodott.
-Megláttam Oriont és Kamotsot. És odamentem hozzájuk mert magányos voltam.-a mosoly eltűnt arcáról.-Az anyám nem volt velem jó. Elhagyott, mert a családból eddig mindenki fekete, és gonosz volt. Kitagadott. Ezt soha nem bocsátom meg neki. Elhatároztam, elboldogulok egyedül is, és megbosszulom ezt. Bosszútállok!!!
Most elkomorodott a lány arca. Eltűnt róla minden finom vonás, csak a mérges ráncok látszottak rajta. Nem beszélt szívesen róla.
-Így hát erre keveredtem, és megláttam őket, és odamentem hozzájuk. |
5583 levél
|
Arion abbahagyta a morgást, és mostmár ő is barátságosabban üdvözölte Alasiát.
- Örvendek, Arion vagyok. - eresztett meg egy halvány "mosolyt" - Hogy, s mint találkoztál velünk össze? - kérdezte a nősténytől. |
310 levél
|
Alasia meglátta a felé közeledő Ariont. Szája farkasmosolyra húzódott, és boldog farokcsóválással üdvözölte.
-Szervusz, a nevem Alasia. Új vagyok itt, Kamotsék engedték meg hogy otthonra leljek ebben a falkában. Benned kit tisztelhetek?
Füleit hegyezve baktatott tovább Arion mellett. Egyszer megbökte Orion oldalát, és azt intette neki hogy menjen vissza szüleihez, barátaihoz. Most Alasia ismét újdonsült barátjára szegezte figyelmét. |
5583 levél
|
Arion szőre felborzolódott, és megállt. Idegen farkas szagát érezte. Fájó mancsáról megfeledkezve hirtelen fordult meg, és meglátta Alasiát, aki Oriont kísérte. Egy pillanatig döbbent tekintettel nézte őket. Gyomrából halk morgás tört fel, nem támadt a számára még idegen nőstényre, csak bizalmatlan, kérdő tekintettel rászegezte szemeit. A kan oldalát finoman megbökte egy meleg orr.
- Ne üdvözöld ilyen ridegen, mostmár falkatag, nem ellenség. - mondta nyugodt hangon Minna. Fejét felemelte, és barátságos faroklengetés kíséretében közelebb lépett Alasiához. |
1745 levél
|
Jeremy kételkedő pillantást vetett az alfára. A többiek bizonyára nem vették észre, de ő látta: Kamots-ot elbűvölte a fehér szőrű farkas látványa... Jeremy halvány farkasmosolyra húzta száját. "Fiatalok..." gondolta. Egy lépéssel közelebb lépett az új falkataghoz, de egy kis szilánk megszúrta a talpát, úgyhogy Jeremy erről az ismerkedési szándékáról is letett. Megfordult, és a falhoz simulva a falkát követte. |
310 levél
|
-Húúú!...
A nőstény megkönnyebbülten nézett fel a hím szemébe. Elmosolyodott, és a mellette lévő fiatal nőstényre nézett. Végül odasétált a nkislányhoz, és megbökte ő is. A kislány most elindult. A hófehér nőstény Könnyedén kísérte a fiatalt a nagy hóban. Néha-néha hátranézett, és megfigyelte mit csinál Kamots. Megint előre fordult, és megrázta hólepte bundáját. Pár perc múlva odaértek a barlang szájához, és átjutottak a jégcsap lepte meredek ösvényen. Majd felzárkóztak a falkához. Mikor itt mindenki megtalálta a helyét, a fehér szépség hátul kullogott magányosan. Nézte a lábát, és nézte hogy mikor jön egy jégtüske amit ki kell kerülni. |
8928 levél
|
Az alfa mégegyszer megbökte Oriont, majd felkapta fejét. Arra nézett amerre a hóropogását hallotta.
Egyszeriben megdermedt. Lélegzete elakadt úgy nézte a közeledő fehér farkast. És egyre csak közeledett mintha csak maga is a hóhoz tartozna könnyedén.
Kamots még azután is csendben figyelte a nőstényt miután az kérdezett valamit.
"Még az is szép ha zavarban van..."-gondolta.
Valahol bagoly huhogott, és ettől hirtelen magához tért.
-Mi...igen persze!-válaszolta-Gyere nyugodtan most vágunk át a hegyen! És a nevem Kamots.
Kissé hülyének érezte magát, de azért próbált alfához illően viselkedni. |
1745 levél
|
//Szia!!!//
Jeremy kicsit gyanakvóan nézett az izgága nőstényre, de nem különösebben izgatta. A falkavezér(ek)re tekintett, de azok értetlen nyugalma az ő gyanakvását is elhessegette. A fekete ordas érdeklődve figyelte az eseményeket. |
| Előző: Alasia 2006.03.12 18:47 |
310 levél
|
//hello! Szeretnék egy új farkas-szereplőt indítani! A neve Alasia, fiatal nőstény, fehér a bundája színe, világos kék a szeme, céltudatos, okos, értelmes, igazi vezető személyiség, kedves is tud lenni, odaadó, felelősségtudó. És akkor már is kezdeném.//
Egy teljesen idegen farkas figyelte a fenti szikláról Kamotsot és Oriont. Fehér bundájával szinte teljesen beleolvedt a havas tájba. Még egy darabig figyelte őket. Összeszűkítette a szemeit, és mérgesen a károgó varjúra meredt. A lábait bemelegítette, "felporolta" a havat, mint egy vad bika. Ugrani készült, ugyanis éhes volt. Mégegyszer végigmérte a fecsegő madarat, és felugrott. Nagyon magasra. A bundája felborzolódott az ugrástól. A mancsaival felnyúlt, és az ijedt varjú már a farkas szájában találta magát a földetérés után. A farkas teljes erejéből a földre dobta a varjat. Az a sűrű hó miatt nem tudott elrepülni, ezért az éhes farkasnőstény áldozatául esett. A nőstény finoman lakmározott. Miután lakomája végetért, megint lenézett a lenti két farkasra. Hirtelen megfájdult a szíve. Látta, a hím hogy törődik a nősténnyel. Magányosnak érezte magát, mert még soha nem volt egy baráta, ismerőse sem. Az anyja is magára hagyta. Most lebotorkált a meredek sziklafalon, és a farkasok felé vette az irányt. A hóban süppedezett a lába. Végülis lassan odaért.
-Szi...Sziasztok! A nevem Alasia! Én...Szeretnék csatlakozni a... falkátokhoz..
Zavarában a farkaslány lehajtotta a fejét. Megpróbálta elrejteni a zavar jeleit, de nem nagyon sikerált. Megpróbált mosolyogni, de az egy kicsit véres volt az előbbi étkezés miatt, ezt kiverte fejéből. Csak egy mosolyt próbált, aztán semmi. Most leült, és az ottlévők válaszára várva hegyezte a füleit. | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
