|
Cayuse Indián Póni
TÖRTÉNETE
Bár az első telepesek (pionírok) az indiánok lovaikat gyakran Cayuse póniknak nevezték, a Cayuse indián póni valójában egy 19. századra visszavezethető fajta. Származása és külső megjelenése is jelentősen eltér a musztángétól, a berberétől és más vadlovakétól. Sok más lófajtához hasonlóan a Cayuse indián póninak is kissé homályos a múltja, de a kutatók szerint francia lovak leszármazottja, amelyeket a 17. században hoztak Kanadába. A Cayuse indián póni 1800 körül vált önálló fajtává. Köztudomású volt, hogy az északnyugaton él Cayuse törzs jól kezeli a lovakat: igen hatékonyan tenyésztették és nemesítették őket, és mivel a francia lovak foltosak voltak, az indián lovak végül nagyon színesek lettek. Manapság ezzel a fajtával kizárólag Kalifornia államban találkozhatunk. Az Amerikai Vadlókutatató Központ külön tartja nyílván a berber vérvonalú vadlovakat és pónikat, ezek közé tartozik a Cayuse indián póni is.
LEÍRÁS
A Cayuse indián póni kicsi és zömök, viszonylag nagy marmagassággal és rendkívül hosszú lábszárcsonttal. Szemei kifejezőek és nagyok, sörénye és farka általában dús, ágyéka gömbölyű, fülei viszonylag nagyok és kifelé fordulnak. Szügye viszonylag alacsonyan helyezkedik el, patái általában sávozottak a fejükön rendszerint jel van. Színe többnyire sárga de akad foltos, pej vagy akár izabella fakó színű is. Lábai végén a szőr színe gyakran elhalványul. Átlag magassága 140 cm.
   
HASZNOSÍTÁS
A pónit általában lovaglásra használják, és gyerekek számára is kíváló, hiszen könnyen és kényelmesen megülhető. Ugratásra és díjlovaglásra nem ajánlott, de terepre valamint futószárazásra egyaránt használható.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
