|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.05. 18:41 - |
 A szavanna Oroszlánoknak, zsiráfoknak, elefántoknak, és más melegkedvelő állatoknak van fenntartva, pingvinek ne jöjjenek ide |
[8-1]
Délután volt. Megint olyan hőség volt, mint délelőtt. Sallow, felkelt a szikláról, és szokásos délutáni vadászatára indult. Amint ment megpillantott egy oázist. Közelében sok gazella legelészett. Éhes volt, és úgy gondolta, hogy nem lenne baj, ha megkóstolná őket. Hamar elbújt egy szikla mögé, és onnan figyelte őket. Kis idővel később a gazellák egy másik területre mentek. Sallow utánuk eredt, de mire oda ért a zsákmány elment.
- Na, ez szép volt. Most éhes maradok. Pedig olyan dagik voltak azok a gazellák. Ezt nem hiszem el. - Sallow sopánkodva visszafordult. Ilyen peh még nem érte. Ráadásul szomjas is volt. Az oázis közelében volt egy kis patak. Abból próbált meg inni, de a patak vize meleg volt. De nem tehetett mást. Ivott a vízből, és felmászott egy hatalmas szikla egyik árnyékos szélére. Azon gondolkozott, hogy mi lesz vele, ha nem lesz soha sem párja. Kivel fogja leélni az életét? Talán talál egy hímet, aki kedves, bátor, és erős, és vezető típus.
 |
Falis nyújtózott, majd felugrott.
- Asszem, mennem kell, keresek valami kaját. Na szia.
Ezzel mint a villám elvágtatott Calisto mellett. Egyenesen a gazellák felé vette az irányt. Egyet mivel nem figyelt a hímre, el is kapott röpke másodpercek alatt. Lefeküdt, eszegetett, majd miután jóllakott, a kaját felvitte az öreg fára, és élvezte a napsütést, ahogy csiklandozza a hátát.
|
Calisto éppen szokásos délelőtti vadászatát töltötte a kietlen pusztákon. A levegő vibrált a nap erős sugarai miatt, de őt ez nem hárította el szándékától, ahogy belegondolt, milyen jó lenne egy kis gazellahússal köszönteni a delet. Már ki is szemelt egy öreg, gyenge példányt és utána vetette magát. Nem tellett sok időbe, és már a zsákmány finom, véres húsát fogysztotta. Akkor meghallotta, hogy valaki megszólítja. Falis volt, s bár még nem beszélgetett vele személyesen, a modoráról már hallott:
- Öhm...szia és Calisto vagyok, és ez pedig az én vadászterületem. - mondta majd ő is lefeküdt egy, a Faliséval szomszédos fához. Csöndben maradt, nem volt több mondani valója, de a szemei elárulták, hogy örül a találkozásnak.
|
Falis nyugodtan aludt egy kidőlt fa tetemén. Ez ideális hely a szundira, gepárdos hely, és még a gonosz, csavargó, dögevő hiénák sem jönnek fel, mert nincs elég nagy karmuk.
Tehát Falis elégedetten nyújtózott egyet alvás után. Jól kipihente magát azóta, mióta összeverekedett a főhiénával, Shinezzel.
Felállt, leugrott a fáról. Négy lába ügyesen ért talajt, mintha csak le sem ugrott volna. Körülnézett. Gondolta, jót tesz egy kora reggeli futás. Először izmait bemelegítette, majd elindult. Villám-gyorsan szelte át a sík szavannát, s elérkezett a folyóig, az aligátorok lelőhelyéig. Mikor meglátta, hogy jönnek felé, gyorsan átugrált a hátukon,majd egy gúnyos grimaszt vágott nekik. Csak futott tovább. A pusztán hirtelen egy fiatal nőstényt látott meg. Csak nézte, elcsodálkozva, hogy milyen szép. De eszébe jutott, hogy ő Falis, a rettenthetetlen, aki nem lesz SOHA szerelmes. Kijött a bozótból, majd ráköszönt Calistóra.
- Szia, mi a neved? Még nem láttalak erre. Enyém a szomszédos vadászterület, attól a kidőlt fától a folyóig. Csak gondoltam, átnézek.
Majd hetykén leült, s aludni készült.
|
Sallow a szokásos délelőtti pihenőjét tartotta egy fa alatt. Oda próbált elbújni a nagy szárazság, és meleg elől. Nem volt a közelben víz, de Sallow már nagyon szomjas volt, és nem tudta, hogy merre menjen vizet keresni. De egyszerre csak felpattant, és így szólt:
- Mi volt ez? Csak nem dörgött az ég? - kérdezte Sallow. Az az igazság, hogy itt a szavanánn nem sokat esik az eső. Már hetek óta nem esett. Ráférne erre a kopár tájra, de Sallownak igaza lett, mivel egy esőcsepp hullott az orrára. Örülhetett neki, mert, ha elkezd zuhogni, akkor azokba kis gödrökbe - amit a szél vájt ki - megtellik a víz, és Sallow tud inni. Kis idő után, csak úgy szakadt az eső. a kis gödrök megtelltek esővízzel, és a nőstény gepárd kimerészkedett a fa alól. Szegény egy kicsit megázott, de nem volt vészes.
- Hú! De jó, hogy ma esett az eső! Így nem kell mérföldeket gyalogolnom, hogy vízhez juthassak. - Sallow megkönnyebbült. Az eső után rögtön kisütött a nap, és Sallow újra lefeküdt a fa alá. Egy zebra tetem feküdt előtte, nem messze, és annak megérezte szagát. Oda ment, és felnézett, hogy nincsenek a véletlenül más ragadozók a környéken, akik elvehetik tőle a zsákmány. De nem látott senkit. Elkezdett falatozni, és egy idő után befejezte. Keresett magának egy nagy sziklát, hogy a szélére fekhessen. Talált is egyet. Felmászott rá és azon nyomban elkezdett szunyókálni.
|
Egy gepárd csatlakozik
neme: hím
jellem: vezető tipus egy nőstényt keres
|
Egy gepárd csatlakozik
neme: hím
jellem: vezető tipus egy nőstényt keres
|
| A szavanna Oroszlánoknak, zsiráfoknak, elefántoknak, és más melegkedvelő állatoknak van fenntartva, pingvinek ne jöjjenek ide |
[8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
