|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 11:54 - |
 Az erdő minden erdei álltanak menedéket nyújt, aki a vadászok puskái elől ide menekül
|
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Egy idegen tűnik fel, de nem mutat ellenszenvet, szinte észre sem vette az előbbi csetepatét. Most mosolyogva sétál saia felé.
-Üdv, a nevem Anoki-köszön derűsen-A szagból itélve erre járt a testvérem. Szóval egy nagy fekete farkast keresek, a neve Khaos. Tudsz segíteni?
|
Saia szomorúan nézett Baloora. Látta, hogy az utánna akart jönni, de nem tudott megmozdulni. Saia nagyon megsajnálta a kutyát. Vissza akart menni de akkor meghallotta, hogy Robert jön errefelé a motorjával. Lágy hangja azon nyomban dühödt morgásba váltott át, és acsarkodbva ment az ember felé. De az nme vette észre, hogy ott van. Saia kétségbeesetten nézte, hogy a vadász fogja a szűkölő kutyát, és bteszi a motor hátulján lévő kosárba. Örült volna, ha Robert egy két percel később jön, és akkor Baloo esetleg itt maradhatott volna. Az ember sem tud jobban segíteni rajta, mint ahogy Saia tette volna. Saia lemondóan nézett a kutya és "gazdája" után. Látta Baloo szemein hogy szívesen jött volna. Elhatározta, hogy ha Ballo és Robert megint eljön vadászni, az őrült vadászt a többiek gondjaira bízza, Baloot pedig magával viszi (ha akarja). Hazatérve ezt meg is osztotta a többiekkel, és egyetértettek abban, hogy ők majd elintézik a vadászt. (SZTK = Szadista tökfejek klubbja:D)
|
Baloo nagyon megijedt, mikor ismét meglátta a farkasokat. Hirtelen elhomyálosult előtte minden, és nem látott mást, csak saját testvér vérben fürödve. "Itt a véég." gondolta. Aztán mikor észrevette, hogy az a másik farkas elijeszti a többit hálőás mosolyt küldött felé. Nagy erőt vett, hogy kövesse, de nem sikerült neki. Nagyon gyenge volt még, és nem bírt felállni. Még hallotta a farkas utolsó szavait, de nem tudott mit kezdeni velük. A távolból Robert motorjának zaja moccantotta ki ábrándozásából, hogy ő is egyszer a vadonban élne.
Robert észrevette kutyáját a bokor alatt. Magához ölelte, és vérső sebeit nézegette.
- Ejnye... azok a fránya farkasok! Holnap megint jövök, és elbánok velük. GYere Beloo. Megyünk az SZTK-ba. Aztán felültette a kutyát motorja hátuljába, és elrobogtak.
|
Saia csodálkozott amikor Baloo még is visszament az emberhez. Remélte, hogy ide tudja csábítani a kutyát, azzal, hogy kifejezi mennyire megveti az embert. De hogy ne lássák a csalódást az arcán, győzedelmesen a magasba emelte a fejét és vonítani kezdett. Hangja bejárta az egész erdőt, a fákon mozogni kezdtek a levelek, a bokrok közt a hang kísértetiesen visszhangzott, és valahonnan a távolból egy másik farkas vonított vissza. Saia miután jól végezte dolgát, elindult, hogy megkeresse Baloot a kutyát, és meggyőzze, hogy szegődjön hozzájuk. Tudta, hogy a kutya közülük való, akármennyire is befolyásolta za ember a nevelését. Viszonylag gyorsan haladt, pedig egyik lába súlyosan megsérült. Már hozzászokott hogy keményen kell küzdenie az életéért. Ekkor hirtelen zörgést hallott az egyik fa tövéből. Arrafelé ügetett, és Baloot látta meg, ahogy ott lapul. "Nem is akartam bántani, de ha én teszem meg az első lépést, zalán szétmarja Alasiát" gondolkodott, és egyre közeledett a morgó kutyához. Ő nem morgott, ezzel is ki akarta mutatni, hogy nem akarja bánatni Baloot. De ekkor még 5 farkas jött ki a fák közül. Az egyikük habozás nélkül neki támadott Baloonak, de Saia még időben megállította, és fenyegetően rá morgott. a farkas csodálkozva nézett a lányra és visszavonult társaihoz. A farkasok most magukhoz hívták vezetőjüket. Saia elindult de még egyszer visszanézett a fa tövében lapuló Baloora. Végül otthagyta és társai után iramodott, de még kipréselte az ajkai között, hogy "ha bármikor csatlakozni akarsz csak gyere".
|
Baloo nyüszítésére a tévolban Robogó Robert figyelt fel. A kutya hangja olyan volt, mint még soha. Mintha kínoznák. A férfi irányt változtatott, és véres kezével, elindult visszafelé motorján az erdőbe, hogy megkeresse az ebet.
Baloo, miután csúnyán pórul járt, bebújt egy fa gyökerei közé.
"Pedig nme is csináltam semmit. Ez a buta farkas jött ide, és ő esett el mindig. Hozzá sem nyúltam, és tessék... ebből is látszik, hogy milyen gyilkológépek ezek a dögök." A kutya elhatározta, hogy ha túléli a kalandot, és felépül, visszjön, és csúnyán eel fog bánni a bundás állatokkal.
|
Saia hallotta Alasia jétségbeesett nyüszítését. Nem tudta, hogy mi baja a nősténynek de egy erő hajtotta, hogy a segítségére sieesen. Tigris ugrásokban közeledett arrafelé, ahonnan a nyüszítés jött. Nem sokára meg is látta a lányt, ahogy az életéért küzd egy kutyával. Most Alasia elesett egy kiálló gyökérben és nagyon megsebezte az oldalát. A lány megint nekirontott a kutyának de megint elesett és mégjobban megsebesült.
Saia látta, hogy a lány nem valami jó harcos, de még fiatal. Mad tanul az esetből és legközelebb ügyesebb lessz (Saia ezt biztoan tudta). Villámgyorsan Alasia és a dühüsen morgó kutya közé állt. Kivillantotta éles fogait ajkát felhúzta, és fenyegetően morgott. Ebben a pillanatban belemart Balooba és erősen megtépte az oldalát. Ezután a kutya lábát célozta meg és egy jól irányzott harapással majdnem letépte a kutyá lábát.
- TŰNJ INNEN!!! - mondta neki és még mindig fenyegetően morgott. A szája széle véres volt Baloo vérétől. Nem tudta mért, de nem akarta megölni a kutyát. - És mond meg az embernek, hogy minket hagyjon békén. Ne vadássza a falkánk tagjait. Most pedig TŰNJ EL!!!!
|
Alasia a dolgokat látva csodálkozva ugrott fel eddigi fekhelyéről. Igazság szerint Khaos-t figyelte, de most Robertra figyelt. Mérgesen visszafeküdt, mikor látta hogy elmenekül. Kutyája szagát még mindíg érezte a közelben. Mivel igen kíváncsi természetű volt, elindult megkeresni. Egy fa alatt találta meg. Mikor látta, hogy morog rá, farkát behúzva hátrált. Ajkát remegtette, vicsorgott, s mikor hátralépett egy bokor egyik kinyúló gyökerében megbotlott, s egy kiálló gally megsebezte oldalát. Nyüszítve pattant fel. nekitámadt a kutyának, de igen kicsi eséllyel, mivel fájt a sebe. Egyre csak vicsorgott, támadt. Most megint megbotlott, már jobban fájt mint eddig. végül már ájultan esett össze. Alasia elég rossz harcos volt, tudatlan, ügyetlen. de ez volt eddigi legrosszabb élménye.
|
Robert fájó kezére pillantott, amiből ömlött a vér. Úgy döntött, hogy most jobban teszi, ha hazamegy, és lepihen. Nem tetszett neki a farkasok viselkedése. Nem szoktak ilyen bátrak lenni.
Baloo, a vadász kutyája út közben lemaradt, mert egy nyulat kezdett el kergetni. Később aztán nem talált vissza Roberthez, ígyhát szomorúan nyüszítve lefekdüt egy fa gyökeréhez.
|
Saia érezte, hogy valaki közeledik, de nem Robert volt az. Egy másik farkas. Saia nem ismerte a nőstényt aki most ugrott kis a bokorból, de mélységes hálát érzett, amikort az kirántotta a vadász kezéből kését és beleharapott az ember kezébe. - Ezt ügyesen csináltad. - mondta neki kedvesen, és szokás szerint megszagolgatta egy kicsit. - Téged hogy hívnak? Nem láttalak még errefelé.
|
Kaoni hangokat hallott az erdő beli kis ösvény felől. Méghozzá ijesztő hangokat. Motorbúgást és puskalövéseket. Nem tétovázott, futott a hang irányába. Ekkor egy ismeretlen nőstény vonítását hallotta, valahol az ösvénynél lehetett ő is. Még gyorsabban futott, és végül vad vágtába csapott át. Hívta a nőstény hangja, mintha csak azt mondaná: SEGÍTSÉG, VALAKI SEGÍTSEN! Kaoniban feltörtek a régi emlékek. Mikor még mentenie kellett az irháját, és akkor már tudta, mi járhat az erdőben: vadász!
Mikor kiért sz ösvényre meg is látta a vadászt. Rögtön felismerte. Ajkát felhúzta és kivillantotta félelmetes agyarait, fenyegető, mély morgás tört elő a torkából, és támadó állását is felvette. Fogai között egyetlen szót préselt ki: Robert. Ősi ellenségük megint az erdőket járta. Utána iramodott, és lassú robogóján hamar beérte. Kaoni felugrott a jármű hátsó részére, és a vadás kezébe harapott. Nagyon furcsállta, hogy a vadász nem lőtte le nyomban. Dolgavégezetten leugrott a motorról, és kaján viogyorral nézet a vadász vérző kezét. Talán ma már nem fog több farkast ölni.
|
Saia odamondott egy szívesent Alasiának éa Khaosnak, majd hirtelen magasba emelte orrát. Vadászok szagát érzette. Nem is lehetett olyan messze, itt volt valahol a közelben és rájuk várt. Motorbúgást is hallott, nem messze a folyótól. Madarak rebbentek szét mindenhonnan a fák ágai közül. Saianak mint a falka vezetőjének védeni kellett a falkát. Elrohant abba az irányba, ahonnan a szagot érezte. Bevetette magát a fák közé és már el is tűnt a szem elől. Lélekszakadva rohant a motorhang felé, nehogy a vadász érjen előb a falka területére. Éppen egy fa mögül ugrott ki a kis erdei útra, amikor hirtelen egy lövés hangzott fel és egy motor vágott keresztül az ösvényen. Saia kis hijján hátra esett, de nem vesztette el egyensúlyát. Soha nem vesztette el lába alól a talajt. Mikor meglátta, hogy ki ül a motoron, majdnem szívrohamot kapott. Robert volt az. A farkasok örülhettek, ha nem ő járt az erdőben, ő volt a legfélelmetesebb vadász mind közül. Nem egy farkas vére szárad a kezén. A falkából is sokat megölt, és Saia megfogadta, hogy ha az élete árán is, de megöli a vadászt. Utána iramodott hát, és egyre jobban beérte. Mikor elkapta a legjobb pillanatot, ráugrott a vadászra és fogaival tépni kezdte a puskáját tartó szíjat. A puska egy hangos dördüléssel leesett a vadász hátáról. Saia dolgavégezetten ment vissza a falkához, de előtte gondoskodott róla, hogy a ouska senkinek ne ártson már. Nagyon mélyre ásta, alig ha megtalálja valaki. De sajnos a vadász és a talpnyalója még mindig az erdőben ólálkodik, és Saia kinézet belőle, hogy még több fegyvere van. Itt egyedül már semmit sem tehetett volna. Hátraszegte a fejét és vonítani kezdett, ami vészlyelzés volt, az erdő összes farkasának és állatának. "SEGÍTSÉG" kiáltotta vonításával az alfanőstény
|
Robert korán kelt aznap. Felkeltette a hirtelen lehűlés. Olyan hideg tél, mint ebben az évben, még soha nem volt errefelé. Gyorsan magára kapta ruháját, és felkapcsolta a fűtést. Utána sapkát és kabátot vett fel, majd kiment, hogy megetesse az állatokat. Azok türelmetlenük "kiabáltak" már. Baloo, a keverék kutya szaladt gatzdájához, szájában tartva tányérját. Ő is éhes volt már.
Robert, miután adott enni állatainak, összecuszedte vadászfelszerelését: puskáját, távcsövét, enni- és innivalót. Előhúzta motorját a garázsból, és felpattant rá.
- Jössz Baloo? - kérdezte kutyájától, aki örömmel ugrándozott körülötte. A férfi elindult az erdő irányába, a kutya utána.
|
Kaoni párjával Koanival járta az erdőt, élelem után ktatva. Zord, hideg tél volt. Kevés volt az élelem és minden falat sokat ért zémukra. Kaoni nem tudott fáramászni de többször is felszökkent egy egy kisebb cserjére mókus vagy más ki erdei állat után. Az egyetlen zsákmányukat tegnap vitte haza, azt elosztották Koanival. Jó volna egy falka, akkor együtt vadászhatnának, és sosem maradnának éhesen (féltestvérek lesznek ugyanaz az anyjuk és más az apjuk, így lehetnek egy pár de lehetnek testvérek is, nem lesznek korcs kölykök.) Kaoni megnyalta párja (és féltestvére) pofáját, így bátorítva, nem lesz semmi baj, találnak ennivalót.
|
Alasia - a fehér szuka - hálásan nézett a nőstényre. Most a fekete hímre nézett. Volt benne valami megigéző. Tetszett neki a hím bátorsága, a kinézete, a hangja - egyszóval mindene.
- Nagyon hálás vagyok, Saia! Köszönöm. A nevem Alasia, örülök hogy megismerhetlek benneteket. Amúgy, Saia, ki a falka vezetője? Nem mintha alfa akarnék lenni, mert nem szeretek minden gondot a hátamon tudni.
|
Saia egy kicsit megnyugodott Khaos válaszára. Nagyon kevesen voltak eddig a falkában, és kevés volt az utód is,de egy kis "friss vér" szerzésével ezt meg lehetett oldani.
- Ott, a kis tisztás mellett van két üresen álló barlang. Ott, az enyém mellett pedig még egy. Nyugodtan beköltözhettek bármelyikbe. - mondta és saját barlangja felé indult. Végre ki akarta pihenni fáradalmait.
|
Khaos még egy ideig mérlegeli a helyzetet.
-Végülis...miért ne?-feleli aztán és letelepszik a hóba-A nevem Khaos.
|
Saia nem tudta mit kezdjen ezzel az új helyzettel. Egyszerre két idegen farkas? Ilyen még nem fordult elő. Gyorsan felállt, hogy ne nnézzen ki olyan furcsáán. Már morogni is elfelejtett, csak a magasba emelte fejét, és így szólt:
- Igen itt már van egy falka és ez a mi területünk. De ha gondolod itt maradhatsz. - mondta először a - az ő szemében - vadabb farkasnak, majd a hófehér szuka felé fordult. - És te is,ha gondolod, szívesen látlak benneteket.
Saia megnyugodván egyik farkasról a másikra nézett, és várta, hogy azok mit szólnak az ötlethez. Most már bízott bennük és le mert feküdni (híres volt arról, hhogy milyen könnyen megbízik mindenkiben). Nem tartott hirtelen támadástól.
|
A levelek ismét megrezdülnek, ahogy újabb farkas tűnik fel. Amikor észreveszi a másik kettőt megáll, bizalmatlanul méregetve őket szimatol a levegőbe, tarkóján felborzolódik a fekete szőr, amitől még nagyobbnak hat.
-Elnézést...nem tudtam hogy ez a rész már foglalt-szólal meg mély hangon, furcsa hangsúllyal.
|
| Alasia a magányos farkasszuka a folyó partja mellett sétálgatott. Lefeküdt, s lustán hempergett a homokban. Pár perc lustálkodás után felkelt, s megint útnak eredt. Hirtelen vágtába kezdett, s egy szürke nőstény előtt találta magát. Farkát felemelte, vicsorított, remegtette ajkait, s torkából ijesztő morgást hallatott. |
Saia magányosan mendegélt az erdőben. Szüsége lett volna egy párra. Most lefeküdt egy nagy tölgyfa tövébe, és fejét mellső mancaira hajtva nézte, hogy milyen boldogok a falkában élő családok. A gyerekek között olyan mértékben elfajult a verekedés, hogy anyukáiknak szinte minden percben rájuk kellett szólni. Ő is ilyen családot akart. Egy odaadó hímre lett volna szüksége, de az igazi csak nem jött.
|
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Az erdő minden erdei álltanak menedéket nyújt, aki a vadászok puskái elől ide menekül
