|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.03. 11:56 - |
 Eza mező pihenő helyül szolgál fáradt lovaknak, és minig készen áll egy kiadós vágátra is |
[52-33] [32-13] [12-1]
Sziaztok! Tudom azt mondtam 2002-ben születem, de igazából csak 2006-ban.
Távólról jöttem egy lovas tenyészistállóból megszöktem. Mindenki azt mondja: kedves, okos, humoros és kicsit szemtelen vagyok. Szeretnék a ménes tagja lenni. Na mi van? Elvitte a lasszó a nyelveteket? |
 Keetana ekkor hangosan felnyerített:
-Ki itt a ménes vezér?
Mondta hangosan, és idegesen várt. |
Mikor az egész ménes aludt, egy kanca vágtatott a közelben, fiatal volt, s megfordult fejében hogy esetleg ő is aménes tagja lehet.
Neve: Keetana
Neme: kanca
Fajta: magyar félvér
Szül.: 2002.05.02
Anya: Freedomana
Próbálta megkeresni a ménesvezért. |
| //miért nem ír senki sem? nem tetszik a honlap, vagy mi? szerintem ez azért szemétség, és nem hiszem, hogy a Bianka örül neki. Sokba került neki, hogy megtudja csinálni, és az én telefonomról ment le a pénz!!!!//
Remény |
Kelly a szokásos déli legelészésével töltötte az idejét, egy tisztáson. Nem ismert senkit ezen a környéken, hiszen senki sem járt erre. A tisztás mellett volt egy kis folyó, amely vízlelőhelyül szolgál. Kelly nagyon szerett volna barátokat szerezni, de nem tudta, hogy merre kersse őket. Ezen a kietlen mezőn még egy madárka sem lakott. Úgy döntött, hogy nem marad itt tovább, hanem tovább megy, így lehet, hogy össze fut egy hozzá hasonló lóval. Azon az ösvényen ahol vágtatott, még mindig nem ért véget a folyó. Azt gondolta nem jönne rosszul egy kis víz. Közeleb ment a vízhez, és inni kezdett. A hideg, tiszta vizet, csak úgy habzsolta, olyan szomjas volt. Amikor abba hagyta az ivást folytatta az útját. Egyszer csak egy másik mezőre ért, ahil meglepetésére egy ménes tanyázott. ,, Jó lenne ide tartozni, és itt barátokat szerezni" gondolta magában Kelly. Egy csapat kiscsikó és póni jatszadozott együtt, és a kanca vissza gondolt azokra a szép napokra, amikor még ő is kis csikó volt. Nem tudta, hogy mihez kezdjen. Oda menjen a vezető kancához, vagy pedig kerülje el őket, mert úgy sem fogadnák szívesen. Eldöntötte, hogy nem lesz gyáva, és megkérdezi, hogy nem e csatlakozhat e. Oda ügetett Keetához, a ménes vezető kancájához, és így szólt:
- Szia! Ne haragudj, hogy zavarlak ilyenkor, de kérdezni szeretnék valamit. - mondta Kelly egy kicsit félénket, mert még mindig benne volt az a gondolat, hogy itt nem látják őt szívesen.
- Azt szeretném megkérdezni, hogy nem e csatlakozhatnék ebbe a ménesbe. Nem ismerek itt senkit, és úgy gondoltam, hogy itt szerezhetnék barátokat. - Kelly hallgatott és türelmesen várt a válaszra.
|
Neve:Pajzán
Neme:Kanca
Koa:9 év
Fajta:Magyar Sport ló
Szín:Izabellafakó
|
Keeta félve nézett Remény után. Nem volt benne teljesen biztos hogy lányát már engednie kellene játszani, hiszen nem régiben gyógyult meg a lába. És ha megint valami baja esik? Ha megint eltöri a lábát? - kérdezte magától aggodalmas arckifejezéssel, majd Siriushoz fordult.
Szerinted eshet valami baja? - kérdezte tőle, de akövetkező pillanatban bocsánatkésrően mosolygott, éa azt mondta - bizonyára a törött lábas balesete után majd jobban vigyáz magára.
|
// az előzőt folytatom //
Remény egyedül ment sétálni. Arra gondolt, hogy ő tetszik Sitridnek, de mi tagadás Reménynek is tetszik Sitrid. Úgy gondolta, hogy nem lenne rossz dolog, ha ők ketten összejönnének. Elvégre szerelmesek egymásba. Amikor visszaért a mezőre visszafeküdt az alá a fa alá, ahol korábban volt. Lehunyta a szemét, és elaludt, mert nem tehetett mást, mivel még mindig fájt a lába. Arról álmodott, hogy ,,Sitriddel van egy teljesen más mezőn, és ott élnek mind a ketten". Persze ez csak álom volt.
Amikor a kanca felébredt oda ment az anyjához, aki egy fekete lóval társalgott. Amikor Remény oda ért, így szólt:
- Anya! Most már mehetek játszani? Már nem fáj annyira a lábam... á szia! Remény vagyok. Ők a szüleim. Keeta, és Sirius. De őket bizonyára ismered. Arról van szó, hogy a mi ménesünkbe akarsz tartozni? - Remény egy percre sem tudta befogni a száját, és csak mondta a magáét. Annyira örült, hogy egy másik ló is csatlakozik a ménesbe.
- Na én elmegyek vissza játszani. Sziasztok! - a kis póni vágtatva - a láb fájását elfelejtve - vissza ment a többiekhez, és amikor oda ért agy szólt:
- Sziasztok! Jó hírem van. Meggyógyult a lábam. - jelenette ki Remény. Már annyira szeretett volna játszani, hogy azt sem tudta, hogy mi legyen az a játék. A többiek vígan játszottak a kancával, de hamarosan véget vetettek a játéknak, mert besötétedett. Remény elbúcsúzott a többiektől oda ment a szüleihez, és őtőlük is elbúcsúzott, aztán szokásos helyén, vagyis a nagy fa alatt, mély álomba merülve elaludt.
|
Reménynek is nagyon megtetszett Sitrid.
- Szia Sitrid. Bocs, de még egy kicsit sajog a lábam, de attól még elmegyek veled sétálni. Merre menjünk? A folyóhoz? Vagy az erdőbe? Mert nekem mindegy. - Remény egy kicsit félénken kérdezte mindezt az ifjú csődörtől, mert nagyon hevesen vert a szíve, amiért zavarban volt.
|
-Szia a nevem Ferrari.-Mondja komolyan,majd a csődörre néz.-Te vagy itt a vezér?-Kérdi tőle.-Szeretnék csatlakozni a méneshez.-Mondja.
|
Keeta habár még mindig aggodalmasan hajol Szelíd fölé, odanéz a hímre és elcsodálkozik. Még nem látta őt a mlnes közelében, és ezért nem értette mért tesz úgy a csődör mintah már tag lenne. De nem baj, majd beilleszkedik, most pedig Szelíd a legfontosabb, hogy meggyógyuljon.
- Szia Keeta vagyok, a ménes egyik vezetője ő a párom Sirius - mondja és fejével Sirius felé int. Mégis odament az idegenhez.
|
Egy nagy fekete csődör jelenik meg a ménes előtt.-Szaisztok!-Köszön nekik,majd kecsesen arrébb megy,és megáll.
|
Siriust mintha puskából lőtték volna ki, úgy vágtatott a fia, Keeta, és Szelíd társaságába.
- Mi ez, mi történt itt? - nézett most kivételesen szelíden a lány sebesült vállára - Vihar? Keeta? Szelíd? Tudtam, hogy nagy felelőtlenség így össze - vissza járkálni minden veszélyes helyen. - csóvválta meg fejét. - Majd elmegyek és hozok valami gyógyfüvet.
Választ nem várva futott el egy tisztás felé. Tudta, ez is veszélyes hely mert már más ménes területe, de csak itt volt található az a gyógyfű amit ismert. Régen fiatal csikó korában őt is ezzel gyógyítgatták mikor balesete volt. Harapott egy szálat a növényből és már vágtatott is vissza a sebesülthöz. Érkeztekor ledobta a füvet a lábuk elé, és Keetára nézett kérőn, hogy lássa el.
|
Vihar Szelídet egy félreeső tisztásra vezette aztán így szólt:- Szelíd pontosan mi történt mikor tudod rád lőttek. de ha nem akarod nem kell elmondani-szolt hozzá Vihar
|
- Jó, menyjünk!
|
Vihar megköszönte anyjának a segítséget és oda ment párjához hogy lábra állítsa és egy magányosabb halyre menjenek, azzal így szólt:- gyere elkisérlek egy magányosabb helyre ahol ki pihenheted magad és hozhatok enni inni de ha akarod itt maradhatok melletted mitgondolsz?
|
- Jól van jól van megyek már - mondta Keeta türelmetlenkedő fiának. Látta, hogy most jöttek haza Szelíddel és azt is hogy a lánynak vérzik a válla. Odasétált a fa mellett heverő Szelídhez és alaposan szemügyre vette a lábát. Hosszú, véres karcolás volt a vállán. Keeta kelletlenül ciccegett, de nem azért mert nem szerette SZelídet, hanem mert féltette a ménes tagjait, akármilyen rövid ideje is vannak itt. - Cccc...elég csúnya sebet szereztél lányom. - mondta és patájával óvatosan megérintette a sebet. Szelíd felszisszent a fájdalomra,és könnyek szöktek a szemébe. De erdőt vett magán és így szólt:
- Csak súrolt a golyó, egy kis karcolás az egész. - mondta és a hosszú, vérző csíkra nézett. Óvatosan megnyalta a sebet és felállt. Kínkeservesen ugyan de sikerült felemelnie magát. Viharra nézett. "Neki köszönhetem hogy egyáltalán élek" gondolta és hálás pillantást vetett a fiúra. Mélyen a szemébe nézett, hogy ki tudja olvasni mit gondol a csődör.
- Tehát akkor már nincs szükségetek rám - gondolkodását Keeta hangja törte meg. Azonnal "felriadt" és Keetára nézett. -Igen köszönöm Keet, nagyon kedves tőled, hogy segítettél nekem és Viharnak. Most pedig azt hiszem teszek egy kört, hogy bejárassam a lábamat. - mondta és kérdően nézett Viharra.
|
Vihar észrevette hogy anyja nézte őket és vissza nézett rá hogy tudassa anyjával hogy ujdonsült párja megsérült ezért oda vágtatott anyjához és így szolt:- anya segítened kéne mert Szelídre rálőttek a vadászb ok és nem tudom hogy milyen súlyos a sérülése úgyhogy lécci gyere segíteni.
|
Keeta látta az idegen foltos kancát, d egyáltalán nem bánta, hogy Vihar idehozta. "Ez az ő döntése, és én nem szólhatok bele" gondolta és elmosolyodott. Világosan látta, azt az ábrándozó arckifejezést fián, mikor Szelídre nézett. Nagyon engedékeny ló volt a maga módján, és sok mindenbe beletörődött, mint ahogy ebbe is. Siriusra nézett, és ltta, hogy ő nem nayon örül az új lónak. De ő éppen ezért szerette, mert ilyen szilárd volt, és megállt a saját lábán. Keeta most azon gondolkodott, hogy mért is jött össze anak idején Siriussal. Pontosan így volt, mint ahogy Szelíddel és Viharral. Sirius hozta magával a ménes területére, és ő teljesen belehabarodott első látásra. Nagyon szerették egymást (legalább is Keeta nagyon szerette Siriust) és ez remélhetőleg máig is így van.
Keeta nem szeretett egyedül lenni és lány felé vette az irányt, hogy megnézze a lábát és elbeszélgessen egy kicsit vele. De amikor már csak pár méterre volt a lánytól meglátta, hogy ott áll mellette egy másik ló, aki nagyon hasonlít Reményre. Valamit akadozva kéredezett tőle. Látszólag Remény teljesen lenyűgözte Sitridet. Keeta ismerte a csődört, sokszor összefutnak, és akkor Sitrid mindig a segítségére van amiben tud. A vezérkanca szerette a kis lovat.
|
[52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
